Valamikor réges-régen érkezett egy levél Tatárországból postaszekéren. A Pesti Napló 1863. szeptember 12-én közölte, hogy ne merüljön feledésbe. Így szól a tartalma: „Én Barát János, 120 Esztendős Ember Írtam tatár országban, Pötös nevű városba, nagy Lelkem reszketve, hogy a királyi
A Pusztatemplom alagútja Tordáig vezetett?
Az idősebb tordaiak elbeszélése szerint a Pusztatemplomot a becsei várral összekötő alagútnak volt egy elágazása Torda felé, amely része az 1800-as években a tordai betyárok búvóhelyéül szolgált. Tóth Gál József elbeszélése szerint 1906-ban, amikor a Susány utcában B. Katalinnál kutat
Kutatásra váró alagutak a város központjában
Törökbecse és környékének lakóit régóta foglalkoztatja, vajon vezet-e alagút az aracsi Pusztatemplomtól a Tisza folyó irányába, ugyanakkora érdeklődés van az iránt is, vajon van-e kivezető alagút a néhai becsei vártól a Pusztatemplom felé. 1697. szeptember 11-én Savoyai Jenő herceg hadserege
A pusztatemplom alagútja
A törökbecsei Szalai Pál meséje nyomán írta Vajda János Öregapám mesélte, hogy a Pusztatemplom össze van kötve alagúttal a becsei várral. Az alagút egy része a Tisza alatt halad. Az alagút olyan széles, hogy két lovas katona elfér egymás mellett.
Az aracsi Pusztatemplom
A Délvidéken, a mai Vajdaságban a Bánsági-Bánáti pusztában, a Tisza bal partjától mintegy 10 kilóméterre, a Törökbecse-Beodra-Torda alkotta háromszög középső részén, a Vince-ér partján, egy enyhén kimagasló dombon, a Szent György-vonalak találkozásánál, lakott településektől távol áll a romos aracsi Pusztatemplom,
A Pusztatemplom itteni árva magyarságának zászlóhordozója
Védd meg templomomat az új évezredben is! Bánát közepén (néhai neve Bánság), a pusztában árván, elhagyatottan álló Pusztatemplom a magára hagyott tordai, törökbecsei, beodrai magyarok magyarságtudatának a zászlóhordozója, ugyanakkor az összmagyarság ezeréves keresztény történetének fényes csillaga, melynek fényét az utóbbi
Az ittabéi zsíros mocsár nevének eredete
Néhány évszázaddal ezelőtt Magyarittabét nagy vizek: mocsarak, lápok vették körül. Ezek közül emelkedett ki – sziget módjára – a település. A hatalmas vízterület néhány százezer holdat is kitehetett, határai valahol Zsombolya, Udvarnok, Párdány és Bégaszentgyörgy alatt voltak. Ebből a régi
A Masna bara nevének eredete
A XVIII. Században Magyarittabét sziget módjára nagy vizek zárták körül. A mocsaras vizek határai voltak: Csenej, Zsombolya, Csuja, Udvarnok, Szentgyörgy, Párdány, Ivanda, Dinnyés, amelyek összesen kettőszázezer hold vizet határoltak. Ebből az időből származik egy történet, amely máig is él a
Székelykeve története
Pesty Frigyes helynévtára még Szkorenovácnak emlegeti az egykori falut Keve vármegyében. 1412-ben Zsigmond király Keve városának adományozta, s már 1428-ban villa regalis – királyi helység. A mai Székelykeve viszont nem ezzel az ősi településsel azonosítható. A katolikus székelyek Gyurgyevóra (Sajkásgyörgyére)
A három al-dunai székelytelepülés
A bukovinai székelyeket 1883-ban telepítette az akkori kormány mai telephelyeikre: Hertelendyfalvára, Székelykevére, valamint Sándoregyházára. A reformátusok Tomka Károly református lelkész vezetésével a Pancsova melletti Hertelendre települtek. Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts, Józseffalva katolikusai Székelykeve, illetve Sándoregyháza határának szűzföldjeit törték fel, s találtak