VOLT IDŐ, AMIKOR az egész Csóka egyetlen emberé, Marcibányié volt. Persze csak addig lehetett Marcibányié, amíg Marcibányi búcsút nem mondott a világnak. Pedig a fiákerján éppen nem a másvilágra indult. Kevély ember volt Marcibányi. Jött vele szemben kordéval egy ember,
A halászlegény meg a szép leány
tt történt Zentán, amikor még talán a nagyapám apja is kölyök volt. Élt itt egy halászlegény, akiről szól a mese. Ez a halászlegény minden este, mint akármelyik más szorgalmas halász ember, eljárt a Tiszára, vagy a hálót kivetni többed magával,
A legény és a boszorkány
Volt egy fiatalember, aki udvarolt egy lánynak. Amikor elérkezett az éjfél után, a fiatalember elindult hazafelé. Az útja völgy felé vitt, völgyben lakott. Egy bizonyos helyen vízen kellett átmennie neki. Odaért a vízhez, de kísérte egy kerék, egy taligakerék, s
A boszorkánysziget
Két ember ment egyszer a Tiszán a szegedi piacra. Nagyon beesteledett már, s nem tudták, hogy hol vannak. Egyszer csak zeneszót hallanak. Kikötöttek, mind közelebb mentek a zeneszóhoz. Amikor odaértek, szemük-szájuk elállt a csodálkozástól. Szép lányokat láttak ott táncolni, csillogtak,
A zentai kőkecske
Valamikor egy ember húsvétkor fölment a padlásra sonkáért. Ahogy fölért, hát kinézett a padláslyukon a vetésre. Gyönyörködött, hogy milyen szépen zöldell. Ahogy ott bámészkodott, egyszer csak egy sárgás lángot látott fölcsapni a földből. Eszénél volt, meg tudta, hogy mit kell
Honnan kapta Gombos a nevét?
Egyszer, mikor a tél már vége felé járt, három magas rangú katonatiszt indult át itt a már nagyon korhadt jégen Szlavóniába. Középig szerencsésen eljutottak; de ott egyszer csak mind a hárman leszakadtak. Többen álltak a Duna-parton, de segélyt nyújtani nem
Vörös Márta
Még az igazságos Mátyás király idejében történt. Batinán a kőbánya fölött állt egy vár. Leányvárnak nevezték, mert egy vénlányé volt, akit vörös hajáról mindenki csak Vörös Mártának hívott. Övé volt a sok szőlő a baranyai dombokon, övé volt a rév
A kőkecske Jung Károly gyűjtése nyomán
„Azt a kűkecskét, amejikrű én mesélök, azt az aracsi Pusztatemplomba tanáták. A parasztnép boronáláskor segédeszköznek hasznáta. Rákötötték a boronára és boronáztak vele. Még űtem is rajta. A kűkecske ugyanúgy nézett ki, mint a röndös kecske, csak a farka vót törve.
A kőkecske átka
A törökbecsei Mák Szalai Ilona (1924) elbeszélése nyomán írta Vajda János A kőkecskét, amely hosszú évekig ott volt a Pusztatemplomnál, az 1940-es években az aracsi G. Luka és G. Mile testvérek összetörték, azt remélve, hogy aranyat találnak a belsejében. Találtak-e
A kőkecske
A tordai id. Tót Gál József (1867-1949) meséje alapján írta Vajda János Az a kűkecske, ami a Pusztatemplomnál vót, nem is kűbül, hanem vasbú vót. Amikor az aracsi határban dógoztam, én is láttam. Ott, a Pusztatemplomnál lévő kút mellett vót.