Téli estéken Bukovinában gyakran verte fel az éjszakai csendet a farkasok üvöltése, amelyek gyakran megtámadták, elvitték, megtizedelték az állatállományt. Amikor az Al-Duna kanyarulatába telepedtek, sokáig itt is farkasokkal álmodtak. Ez azonban hamar veszített aktualitásából, mert az al-dunai mocsaras területek lecsapolásával
A székeli háromkirályok
A székelykeveiek okosságát a sándoregyháziak is becsmérelték. Karácsonykor három székelyi, Gáspár, Menyhárt és Boldizsár nevűek egy Bancsov nevű sándoregyházi gazdát kerestek, mert annak tehenek pároztatására kiváló bikája volt. Mivel vagy a gazdát nem találták otthon, vagy talán nagy okosságukban még
A bácskai tölgy
Midőn a székelyek 1841-ben végleg otthagyták Bukovinát, a Bácskába telepedtek. Sokan siratták a drága anyaföldet, de még többen örültek annak, hogy végre hazatérnek Magyarországra. – Nem maradunk idegen fődön! – ujjongtak, mert azt hitték, ott, ahová mennek, ott majd fenékig
A pattantyús bolha meg a varangy esete
Az Al-Duna kanyarulatába érkezett székely telepesek szegénységét más népcsoportok sokszor kifigurázták, megítélték. – Rongyos bukovinai telepesek! – mondták. Pedig ha tudták volna, hogy a szegénység nem is kopog, csak néha vésszerűen átlépi az ember küszöbét… Azt mesélik, az első telephelyükön,
„A törökök egy bőrhidat húztak…”
A törökök egy bőrhídat húztak ki a Tiszán. Szavolyai Jenő ágyúi a Nagy partnál voltak felállítva. A seregben egy félszemű tűzér is volt, aki engedély nélkül lőtt. A hidat akkor találta el, amikor a legtöbb török volt rajta. Annyi volt
Savanya Jenő csatája
Ez már nagyon régen volt. Ott történt Zenta alatt. Hát ugy-e amikor a török ezen a részen volt, nem lehetett tüle élni, csak szípolyozta a szegény népet, bántalmazta, ha nem az ő akarata szerint cselekedett. Amikor a magyarok má megsokalták,
Batina (Kiskőszeg): Vörös Márta – Vörösmart
BATINÁNÁL A KŐBÁNYA FÖLÖTT állt egy vár. Leányvárnak nevezték, mert egy vénlányé volt, akit vörös hajáról mindenki csak Vörös Mártának hívott. Övé volt a sok szőlő a baranyai dombokon, övé volt a rév is a Dunán. Vörös Márta az utasokkal,
Mátyás király meg a csókai földesúr
Hát régön vót ez má. Én is öregapámtú hallottam, az mög az ű öregapjátú. Vót itt Csókán egy fődesúr még Mátyás király idejibe. Hát ez az úr mönt eccő hintóva valahova, oszt eccő csak utóérnek egy embört, ahogy az mén
Mátyás király és a csókai földesúr
Még akkor történt ez az eset, mikor az igazságos Mátyás király uralkodott országunkban. Abban az időben élt Csókán egy gazdag földesúr, aki egyszer díszes hintójával elindult valahová. Ahogy haladtak, egyszer csak észrevettek egy embert, aki előttük gyalogolt az út szélén.
Mátyás király és a csókai úr
Mátyás király ment az úton egy rossz lóval meg egy rossz kordéval. Egy nagy úr ment vele szemközt négyes fogattal. Fölfordította Mátyás királyt, mert azt gondolta, valami rossz koldus. Avval elhajtott. Akkor Mátyás király hazament, írt neki egy levelet, hogy