Minden hét évben kinyílt a Pusztatemplom ajtaja, de azt tudni kellett, mikor, mert a kincs akkor tűzként feladja magát. Aki akkor bement az ajtón, sok kincset szerezhetett magának. Volt egy szegény asszony, aki azt gondolta, hogy ő bemegy, mert tudta,
Az aracsi kőkecske
Törökbecsén mesélték, hogy a parasztok egyszer a Pusztatemplom mellett egy kőkecskét találtak. A parasztnép nem tudott vele mit kezdeni, ezért nehezéknek használta boronáláskor. Rátették a boronára, és úgy boronáltak vele. Még én is ültem rajta. A kőkecske ugyanúgy nézett ki
Mátyás király és a betyárok
Mesélik az öregek, akik még a maguk öregapjától hallották, azok pedig ugyancsak a maguk öregapjától, mert nem akármilyen eseményről van szó, de olyanról, amire emlékezni kell; hisz nem akárkiről szól a történet, hanem az igazságos Mátyás királyról. Egyszer Hettényre fényes
Mátyás király ezüstkoporsója
Hogy a népi képzelőerő és hosszú távú emlékezet mily sok mindent hagyományozott ránk, a kései maradékra, arra példa egy törökbecsei határszakasz, melynek a közelmúltban is élő elnevezésében a környék népe az igazságos Mátyás királyra emlékezik vissza a hosszú évszázadok távolából.
A két Béga folyó nevének eredete
Ezen a tájon, Hettényhez nem messze, két folyó folyik a Tisza felé, mindkettő kelet felől, Temesvár irányából jön, s valahol a távoli magas hegyekben ered. Errefelé lassan, nagy kanyarulatokat téve folyik a nádasok között, míg el nem ér a Tiszáig.
Jázova nevének eredete
A zentai csata előtt Eugén herceg csapatai a bácskai oldalon várakoztak, köztük a huszárok is, akiknek a herceg kiadta a parancsot, hogy minden lóra fordítva veressék fel a patkót. Tehát a patkókat a huszárok leszedették lovuk lábairól, és a kovácsok
Legenda Oroszlámos nevének eredetéről
Szent István királyunk uralkodásának idején, az ezredfordulót követő esztendőkben nagy lendülettel folyt az országépítés nagy munkája. István király azt a célt tűzte maga elé, hogy a Keletről jött magyarságot az európai nemzetek közösségének részévé változtatja, egyenrangúvá a többi európai ország
A kerti ember
A kerti ember nem valami kísértő szellem, túlvilági lény vagy valami ismeretlen ragadozó, hanem Székelyen a felnőttek kitalált szörnyetege volt, a szomszédos kertekben garázdálkodó és még könnyen befolyásolható, hiszékeny kisebb gyermekek elrettentésére. A falubeli gyermekek igen korán megszokták az
Márika megél a közön
Volt aztán, ez már Székelykevén történt, hogy a nagy ínségek s vég nélküli mezei munkák idején nem maradt idő arra, hogy a sok gyermeket a szülők tisztességesen ellássák. Sok volt az éhes száj, és véznácskák, alultápláltak voltak a gyerekek. Néha,
Harcsák a kukoricaföldön!
Amikor még Gyurgyován laktak a telepesek, és az Al-Duna-kanyar hetedik öblözeténél befejezték a töltés biztonságosnak vélt szakaszát, amely a leendő termőföldjeiket megvédhette a Duna sodró árjától, megnyugodtak a népek. De alighogy elkezdték a föld művelését a kiszárított mocsarak, semlyékek mentén,