A zentai csata előtt Eugén herceg csapatai a bácskai oldalon várakoztak, köztük a huszárok is, akiknek a herceg kiadta a parancsot, hogy minden lóra fordítva veressék fel a patkót. Tehát a patkókat a huszárok leszedették lovuk lábairól, és a kovácsok ugyanazt a patkót fordítva szögezték fel a lovak patáira. Amikor ez megtörtént, a huszársereg az Orompartról leereszkedett Bátkához, hogy ezzel a csellel félrevezessék a törököket. A csel be is vált: amikor a törökök megkezdték az átkelést a bánsági oldalról a bácskai oldalra, akik még átértek a bőrhídon, azt állapították meg a nyomok alapján, hogy a magyarok megfutamodtak előlük, elmenekültek észak felé, Szeged irányába. Közben pedig a magyarok ott álltak készenlétben lent Bátkánál.
Ahogy megvirradt, a törökök építette bőrhidat Eugén herceg egyik félszemű tüzére második lövésre eltalálta. Előbb azonban az éjszaka leple alatt a török málhás szekerek már átkeltek a bácskai oldalra, s utánuk zúdult át a bőrhídon a bánsági oldalról a török sereg, legalábbis azok, akiknek ez még sikerült a híd ellövése előtt. Ezekkel bocsátkoztak harcba a herceg gyalogosai és huszárai, de alig bírtak a törökkel, mert a túloldalról a parancsnokok csak hajtották át a katonaságot abban a hiszemben, hogy a bőrhíd csak megsérült a parthoz közel, s a katonák azt a kis távot már a partig meg tudják tenni, akár úszva is. De a törökök nem tudták, hogy éppen ott van a Tisza sodrása, tehát a török katonák sorban vízbe fulladtak. Közben egész nap hajtották őket a Tiszán, abban a hiszemben, hogy a csata még tart.
Pedig az volt a helyzet, hogy a magyarok győztek, sőt a huszárok átúsztattak a folyón, és a bánsági oldalon támadták már az ott rekedt csapatokat. Ott is ők győzedelmeskedtek. A törökök főhadiszállása egy közeli bánsági faluban volt, ott várakozott a török fővezér, a basa is. Várta a híreket a csata kimeneteléről. Amikor a hírvivők jelentették neki, hogy a csatát elvesztették, nagy jajveszékelésbe kezdett, s mert ott volt a felesége is, akit Zóvának hívtak, csak ennyit mondott neki:
– Jaj, Zóva, elvesztettük a háborút!
Mivel a basa szavai eljutottak a helyi magyarok fülébe is, azt a falut azóta Jázovának nevezik.
A bácskai oldalra még az éj leple alatt átkelt török szekértábor és minden felszerelés a herceg csapatainak zsákmánya lett. A hagyomány úgy tartja, hogy a szekeresekkel együtt a török főemberek háremhölgyeiket is átszállíttatták a bácskai oldalra, olyan biztosak voltak a győzelemben. Ezeket is foglyul ejtették a magyarok, s az ő leszármazottaik váltak később zentai feleségekké.